Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állítja színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoznak. Az évfordulót követően a koreográfiát Bartók TáncTriptichon című estünk keretében láthatják, melyben az új Fából faragott… mellett Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítását, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készülő, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfiát tekinthetnek meg Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltik életre.

A Bartók TáncTriptichon tehát nem csupán az előadott művek, hanem a felvonultatott tánctechnikák tekintetében is hordozza a hármas számot. Az est különleges élményt ígér minden táncművészet iránt érdeklődő nézőnknek.

A fából faragott királyfi

Két, szomszédos dombocskán áll a királyfi és a királykisasszony csinos vára: ezeket dús, természeti környezet veszi körül, amelyben a tündér uralkodik. A királyfi vándorútra indul, s eközben felfigyel szépséges szomszédjára. Első pillantásra beleszeret, s igyekszik magát észrevétetni, de hiába. Megpróbál közelebb jutni kiszemeltjéhez, de ahogy a szomszéd vár felé indul, a tündér parancsára megindul az erdő, és fák állják az útját. A királyfi átverekszi magát a sűrűn, ekkor a tündér megárasztja a vizeket, hogy a habok tartóztassák fel. Míg a királyfi az elemekkel küzd, szíve választottja közönyös marad, tükrében bámulja csak magát.

A királyfi, hogy felkeltse választottja figyelmét és megleckéztesse őt, nekilát fából kifaragni saját mását: a durva hasábból emberalakot formáz, fejére tűzi a saját koronáját, vállára kanyarítja köpenyét. A tündér varázserejével életre kelti a bábot, mely egyszerre groteszk táncba kezd. A királykisasszonyt sikerül kicsalogatni: elragadtatottan csatlakozik a különös alakhoz, pompás kettőst lejt vele, majd magával viszi a várába. A királyfi szomorúan figyeli teremtménye diadalát: a tündér most már vigasztalja, és támogatásul mellé rendeli a természet erőit, melyek behódolnak a királyfi előtt. A fabáb ereje közben illanóban: a királykisasszony a groteszk mozdulatokkal összecsukló alakot szemlélve rádöbben, mekkorát hibázott, amikor helyette nem annak teremtőjét, saját hús-vér hódolóját választotta. Elindul a királyfit keresve, s elé a tündér ugyanúgy akadályokat állít. A szerelmes királykisasszony kiállja a próbatételeket: a két, egymásért bátran megharcoló szerelmes végül egymásra talál. Boldog kettősüket a beteljesülés záróképében az immár elcsendesült, védelmező természet veszi körül.