Portré
Frenák Pál
Életrajz
1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siket-némák voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák útkeresésének első állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, valamint Cunningham, illetve Limón tánctechnikákat tanult. Francia feleségének, Catherine Frenák építésznek köszönhetően betekintést nyert a kortárs művészetek világába, és megismerte a rendhagyó forma- és térhasználatot. Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuse francia filozófus írásai és Jean-Olivier kortárs francia festővel való személyes kapcsolata nagy hatást gyakorolt későbbi alkotásaira.
1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egy egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletbe egy radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére. Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal ingyenes beavató előadásokat tart középiskolások részére, közönségtalálkozókon vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos párbeszédre. A legismertebb európai kortárs zeneszerzőkkel dolgozik együtt. Koreográfiáihoz a zenét komponált többek között Kurtág György, Patrick Schneider, Francois Donato, Fred Bigot és Fabrice Planquette komponálta.
Kortárs táncművész, Franciaországban és Magyarországon egyaránt dolgozik. A Krétakör Phaidra és Előtte-utána című előadásainak koreográfusa.

-
Interjúk
„A művészet természetéből adódik, hogy egy művész mindig ellenzékben van, mert kritikus”
A Stúdió K Színház egy brand. Bárki, aki elmegy megnézni egy előadásukat, tudja, hogy nem igazán foghat mellé, mert a színészek, a közeg, az ottani légkör sugározza a professzionalizmust. Barna Zsombor -
Interjúk
Miről álmodik a színigazgató?
Megszoktuk, hogy a Játékszín előadásaira nehezen lehetett jegyet kapni, megkérdeztem tehát Bank Tamást, az igazgatót, hogyan látja a színház helyzetét napjainkban. Lovas Ildikó -
Interjúk
„Élvezem, hogy nem a 3. emeleti szobámból látok rá a színház működésére, hanem a legfontosabb szögből: a színpadon állva.”
A Vígszínház évadzáró bemutatója Valló Péter rendezésében Mary Chase vígjátéka, a Barátom, Harvey. A láthatatlan, több mint 2 méteres nyúl Elwood bácsi életét teszi boldoggá, akit Rudolf Péter alakít. A Vígszínház igazgatója ebben a szerepben áll először színpadon az általa vezetett intézményben. Közben a napi ügymenet mellett a jövő évadot is tervezni kell. Tud ebben segíteni Harvey? Rudolf Péterrel beszélgettünk. Farkas Éva