Portré
Váradi Szabolcs
színész
segédrendező
rendező
a rendező munkatársa
vers
fordító
dalszöveg
Életrajz
Az 1994/95–ös évadtól vagyok és élek Kaposvárott. A felsőfokú iskoláimat a BME Vegyészmérnöki Karán kezdtem, majd utána a Színművészeti Főiskola színész szakára jártam. (Elvégezni azonban egyiket se végeztem el, így aztán csak majdnem-színész-vegyészmérnök lettem.) A tanulmányaim után jöttem ide, Babarczy László hívására. Azóta dolgoztam szinte minden kaposvári rendezővel.
Én magam négy rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban pedig a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.
Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története” a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam.
Én magam négy rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban pedig a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.
Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története” a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György