Az első világháború idején a Városligetben egy este összetalálkozik egy szerelmespár és egy öngyilkosjelölt. „Nézzétek, fiaim. Én itt fel akarom akasztani magamat. Ma olyan szép csendes tavaszi este van. Kijöttem, hogy ma este felakasztom magam. Kikerestem ezt a fát. Tegyétek meg nékem azt a barátságot, menjetek messzebb innen…”

„A Május Szép Ernő legszebb, legtökéletesebb darabja. Az élet-halál kérdést nem cövekeli le a tragikum szintjére, hanem finoman feloldja a humor, a szelíd irónia szférájában.” (Osztovits Levente)