Egy elképzelt kisvárosban lázban ég mindenki: választásokra készülnek. És a legnagyobb előkészületek közepén elveszik egy fontos, szerelmes levél. A prefektus levele a helyi közgyűlés elnökének feleségéhez. És nem akármilyen tartalommal… nosza, az önmagát méltó jelöltnek gondoló helyi lap szerkesztője úgy érzi, eljött az ő ideje. Ugyanis hozzá kerül a levél, és megzsarolja a városka elöljáróságát. Innentől kezdve elszabadul a pokol, mindenki a levél után rohan.

 

A román drámairodalom egyik legnagyobb alakjának tartott Caragiale 1884-ben írta ezt a darabot, és mégis azóta le nem kerül a világ színpadairól. Semmit sem vesztett aktualitásából, humorából, szarkazmusából. Közel száznegyven éve járja sikerrel a világot, és most Szegedre is megérkezett, hogy görbe tükröt tartva elénk kinevethessük végre magunkat – önmagunkon.