A kínai, perzsa, görög, orosz, francia és magyar vándormotívumokban gazdag világmese opera-feldolgozásának színhelye az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia. Az örök mítosz-szcenárió szerint a bűverős zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király két fiának lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eleddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, a tolvaj madár legott visszaváltozik szépséges leánnyá. Első látásra szerelemre lobbannak egymás iránt. És megkezdődik a halálos veszedelmekkel teli kaland. Megismerkedünk a varázserdővel és környezettudatos, bátor lakóival, Árgyélus és hű szolgája, Márton pedig, leküzdvén minden akadályt, eljut Zordániába, hogy kiszabadítsa a sanyargatott foglyokat. Ott minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva; mondhatni: jin és jang, így teljes a világ. A jó győzedelmeskedik; aki javíthatatlanul elvetemült, meglakol; a javíthatók megjavulnak (már ha akarnak).

Schlanger András