Színházak
Veszprémi Petőfi Színház
Németh LászlóGalilei
- Galileo GalileiVass Gábor m.v.
- NiccoliniCservenák Vilmos
- NiccolininéMeszléry Judit
- Castelli Benedek apátLukács József
- Maculano páter comissáriusSzalma Tamás
- Sinceri páter fiscaleügyészBenczédi Sándor
- Barberini bíborosMátyássy Szabolcs
- Riccardi pátera Szent Palota háznagyaKiss T. István
- Inchofer atyaJakab Tamás
- Pasqualigo bíborosHáromszéki Péter
- Oregio bíborosBernscherer Tibor
- Scaglia bíborosJoós László
- Borgia bíborosNyirkó István
- Zacchia bíborosCsudai Csaba
- TorricelliKoscsisák András
- GuliettaPap Katalin
- Márk mesterLang Rudolf
- SzereplőPapp CsabaKoncz Eszter
- rendezőRuszt József
- díszlettervezőPerlaki Róbert
- jelmeztervezőNagy Viktória
- dramaturgKőszegi Lajos
- játékmesterTóth Loon
A csillagász-tudóst eltiltották, hogy a föld forgásának tanát hirdesse; volna fontosabb dolga is, amit meg kellene írnia, s a Firenze melletti villájában mégsem nyugszik, kitalál valamit az igazság átcsempészésére. Könyvet ír a földforgás tanának 'cáfolására', amelyben azonban ott vannak mindent elnyomó súllyal a mellette szóló érvek is. Ez juttatja az inkvizíció kezébe... Galilei egyetemes célt szolgál - a haladást, a tudományt. Kitűnő lélekrajz és elmélyült gondolatiság teszi meggyőzővé és izgalmassá a személyes átélés hevét sugárzó darabot, mely talán legjobban reprezentálja azt a hivatástudatot, ami Németh László más műveiben is megnyilvánul.- Eddig tíz drámáját mutatta be színházunk. Legjelentősebb drámáját, a Galileit először láthatja közönségünk.
Galilei az elsők között vizsgálta távcsövön keresztül a Napot. Pisában született 1564. február 15-én. Galilei tanulmányai során felismerte az arisztotelészi fizika hiányosságait, s ezért a matematikát is tanulmányozni kezdte orvosi és filozófiai tanulmányai mellett. 1583-ban felismerte az inga lengésének egyenlő idejűségét. A pisai dóm egyik lámpájának lengése hívta fel figyelmét erre. Tanulmányozta a testek szabadesését is. Vizsgálataival és fellépésével sokakat magára haragított, főként az arisztotelészi fizika híveit. 1592-től 18 éven át tanított matematikát a pisai egyetemen. Amikor értesült a Hollandiában szerkesztett első teleszkópokról, ő maga is épített magának egyet, mellyel később fontos felfedezéseket tett. Tanulmányozta a Hold felszínét, a Plejádokat és az Orion csillagait. 1610-ben felfedezte a Jupiter holdjait, s ugyanebben az évben a firenzei udvarban telepedett le, mint a nagyherceg matematikusa és filozófusa. Itt fedezte fel a Vénusz és a Mars fázisait, és valószínűleg a napfoltokat is. Galilei lejegyezte és figyelemmel követte a napfoltok lassú vándorlását, alakváltoztatását. Kutatásai során a Nap szélén lévő foltok rövidüléséből pedig arra következtetett, hogy a Nap gömb alakú.
1611-ben felismerte, hogy a bolygóknak nincs saját fényük, hanem a Nap fényét tükrözik vissza. Azt is észrevette, hogy a Vénusz és a Mars a Nap körül kering, és maga a Nap tengely körüli forgást végez. Okfejtése miatt Rómában feljelentették az inkvizíciónál. Önmagát sikerült tisztáznia, de nem tudta megakadályozni a koppernikuszi tanok elvetését. Börtönnel fenyegették, ha tovább folytatja a heliocentrikus világkép terjesztését. Ezek után pár évig visszavonultan élt, de amikor jóakarója került a pápai trónra VIII. Orbánként, kiadhatta a kopernikuszi tanokat tárgyaló művét (Dialogo di Galileo Galilei...). Ezzel nagy elismerést keltett a tudósok körében, de ellenségei annál inkább áskálódni kezdtek ellene, majd megindították az inkvizíciós pert. Galilei ekkor 70 éves volt. Rómában arra kötelezték, hogy tagadja meg tanait. Galilei kénytelen volt engedni a kényszerítésnek, de a legenda szerint az eskü után felugrott, s lábával dühösen toppantva felkiáltott: "Eppur si muove!", azaz "És mégis mozog (a Föld)!".
2004. 03. 05.