Mit tegyen az ember - esetünkben inkább: az asszony -, ha hitelt vett fel, mondjuk ingatlancélút - konkrétan telekvásárlásra -, de becsületes kétkezi munkájából nem tudja törleszteni? És még további adósságon is gondolkozik, hogy a ki sem fizetett telekre építsen újabb hitelből pár szobát a házhoz. Honnan szerezzen pénzt? Cselédnek adhatja a lányát a gazdagékhoz. Ez azonban nem nagy segítség, és a lánynak hamar elege is lesz a szolgaságból. A családfő ugyan - nem egészen legális módon - szert tesz némi jövedelemre, de az sem megoldás. Mit tegyen egy mosónő, ha élni akar? Megpróbálja megoldani a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. Gerhart Hauptmann A bunda című vígjátéka egyszerre maró kritikája a fennálló viszonyoknak, a hatalomnak, az igazságszolgáltatásnak és az értelmiségnek, az emberi(es)ség szép eszméinek is. Az író a tolvajkomédia megírásakor elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott, a karaktereket a környezetében élőkről mintázta. Az 1893-ban íródott kitűnő darab Hauptmann legtöbbet játszott műve. Ezúttal az SZFE negyedéves színművészosztálya előadásában, mai környezetbe helyezve, egy Húsfeldolgozó üzem konyhájában.