„A kétszereplős darab stúdió-előadásként került be a repertoárba. Kettős karriertörténet. Egy nő és egy férfi kapcsolatát jeleníti meg lírai eszközökkel, s ebben a mély kapcsolatban természetes módon maguk is átalakulnak׆ – vallja Bányai Irén, az egyik főszereplő.

„A szovjet szerző kétszemélyes műve (dráma, dialógus – a műfaji meghatározást tekintve bizonytalanok vagyunk) igen komplex alkotás, a gazdag sokrétű jellemépítés, a mélylélektani elemzés, az avatott cselekményszövés és drámai építkezés jegyeit egyaránt fellelni benne. Arról nem is szólva, hogy maga a szöveg is igen igényes, stiláris szempontból nagyon csiszolt – ezeket a jellegzetességeket egyébként Fekete Attila fordítása igen jól megőrizte… A testileg-lelkileg vergődő törékeny kis balerina, illetve az elbűvölő, élethabzsoló ragadozó – a két alak. Bányai Irén az új filmsztár szerepében főleg a figura drámai vonásait jelenítette meg, Laczó Gusztáv szerep-kimunkálása hasonlóképpen sokszínű, szuggesztíven közvetítette az alkotóművész már-már önpusztító meghasonlás-veszélyeztetettségét”. (Balázs László, Fáklya)