Victor Hugo: A király mulat című drámája egy erkölcstelen királyt mutat be. Korában nem engedték színpadra vinni, bemutatása nagy felháborodással járt.

A remek író általában a nép nyelvén szólt keserves, szívhez szóló történetekről. A király mulat című drámája egy erkölcstelen királyt mutat be. Korában nem engedték színpadra vinni, bemutatása nagy felháborodással járt. Verdi szövegkönyvének ez a történet az alapja, amely a Rigoletto címet viseli. Az nem is lenne baj, hogy az impozáns külsejű király nem tud ellenállni a női bájnak, viszont mikor már az udvari bolond is érintett lesz, ott kezdődik a bonyodalom. Álruhában hódít a király, ezt minden úr tudja, kivéve a naiv nőket. Küllemének és szövegének köszönhető, hogy a gyengébbik nem meghajol a lábai előtt, holott nem is tudják, kivel van dolguk. „Egy király, uraim” tudják az öregek „mindig annak örül, mit mástól elvehet.” Fogalmaz Cossé úr a drámában. A lánglelkű király Triboulet, a bolond lánya szívét is birtokolja, és még akkor sem akarja elhinni, hogy a király csak ámítja, mikor szemtanúja, hogy egy másik hölgynek bókol. Triboulet cselszövéssel akarja összetört lánya szívét kárpótolni, aminek konklúziója, hogy a harag és a bosszú rossz tanácsadó. A király megmenekül, viszont szenvedélyes szerelem jelképeként az udvari bolond leánya feláldozza magát. Triboulet mit sem sejt, azt hiszi, hogy a tökéletes cselszövés megvalósul, de haldokló lánya utolsó esdekelő sóhaját hallja csak. Így a király továbbra is mulat, a bolond, aki eddig nevettetett, gyászol.