A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus hangvételű, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja. Bíróválasztásra készül a falu. A pozícióban megőszült bíró szívesen menekülne székéből, csak épp az asszony… s nem véletlenül csúfolják a falusiak Sári bírónak, az asszony hordja a nadrágot, s diktál nemcsak a családnak, hanem a falunak is. Csakhogy ezúttal ellenfelére akad, Pengő Kovács személyében. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben