Benedek Elek lenyűgöző mesevilágából vett kölcsön a szerzőpáros egyediségük és karakterességük okán is nagyszerű figurákat, valamint misztikus vagy éppen komikus helyzeteket, s ezeket finoman rajzolva, egymásba szőve, végül nyolc meséből egy egész, egységes és elsősorban elbűvölő történetet mesélnek el kicsiknek éppúgy, mint családoknak, vagy éppen örökifjú nagypapáknak a debreceni Csokonai Színház színpadán, jövő évad januárjától, Pesty-Nagy Kati rendezésében.

A nyolc Benedek Elek-mese sajátos nyelvezetét, székely humorát megtartva, sőt hangsúlyozva, szituációit, sajátosságait megértve a színészek egy csodálatos utazáson vezetik végig a nézőt.

Az előjátékban megismerkedhetünk az időutazó Táltossal, akin keresztül megpillanthatjuk Nemproth és Tündér Ilama szent esküvését, nyomon követhetjük Hunor és Magor vándorlását az új haza felé, majd megérthetjük a székely és magyar nép édes testvéri mivoltát, a közös életfát, a közös gyökereket. Ezt követően szintén a Táltos képességeinek köszönthetően már a mai világ idejében utazhatunk tovább, ahol a Hunorra és Magorra kísértetiesen hasonlító egyszeri székely és magyar legények párosának vándorútját követhetjük nyomon.

A mese önmagában is – mai szóval élve − hungarikumnak nevezhető, de az a tény, hogy Magyarország méltán egyik legelismertebb zeneszerzője, Kocsák Tibor jegyzi a darab dallamvilágát, olyan ősbemutatót garantál, mely országszerte hírét viheti ezen csodás történetek feldolgozását, mintegy kedvet teremthet az újraolvasás örömének is, kifejezetten széles körben, reményeink szerint.

Pesty-Nagy Kati számára közel sem idegen ez a világ, hiszen évtizedes terve volt ennek a feldolgozásnak a megteremtése, életre hívása, már csak családi elkötelezettsége okán is. Pesty-Nagy Kati dédnagymamája ugyanis az a Benedek Huszár Anna, aki Benedek Elek nővéreként látta meg a Napvilágot, s aki öccsét Huszár Anna című művének megírására ihletett. Így mondhatjuk, hogy a rendezőnő kötelességének érzi, hogy olyan módon,olyan mély ismerettel és alázattal készüljön el ennek a mesevilágnak a mai nyelven is hitelesen megszólaló zenés változata, mely mind zenei egységében,mind a székely világ, nyelvezet, humor teljes ismeretével, méltó módon gondozza és emeli új fénybe ezt a kulturális örökséget.