Színházak
Debreceni Csokonai Színház
- 2023/2024
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
- 1962/1963
Zakariás ZalánAladdin és a bűvös lámpa
- MesélőMészáros Tibor
- AladdinRácz József
- Aladdin édesanyjaKacsur Andrea
- A varázsló mór devisVarga József
- SzultánJámbor József
- Badr el-BadurSzanyi Sarolta
- Szultán feleségeKacsur Andrea
- NagyvezérMiske László
- Nagyvezér fiaSteuer Tibor
- LámpadzsinVranyecz Artúr
Közreműködnek: Ács Petra, Beeri Debóra, Berettyán Sándor , Burai Beáta, Csendes István, Endi András, Fitos Viktor, Gyöngyösi Bianka, Hámori Fruzsina, Homonna Nóra, Horváth Csaba, Kányási Krisztina, Léka Dóra, Lezó Nóra, Marcsinák Anikó, Mező Zsuzsanna, Miklós Marcell, Nagy Olivér, Paulinyi Ádám, Pozsonyi Ágnes, Pusztai Gábor, Szilágyi Dániel, Takács Erzsébet, Vámosi Gergő, Varga Nikolett
- rendezőZakariás Zalán
- díszlettervezőCsiki Csaba
- jelmeztervezőCs. Kiss Zsuzsanna
- zeneszerzőCsiki Csaba
- koreográfusLaczó Zsuzsa
- súgóKató Anikó
- ügyelőKarl József
- rendezőasszisztensJóvér Csaba
A fiatal Aladdin felnőtté válása, fejlődéstörténete ez a mese. A jó szellemek segítenek neki, rossz emberek akadályozzák a hőst, aki minden megpróbáltatást legyőzve a teljes boldogsághoz vezető útra lép. Az önmegvalósítás és a birtokolt hatalomhoz - ez esetben a varázslathoz - való viszonyulás az alapvető tanulsága, üzenete a mesének. Mert ugyebár a mesékben minden lehetséges.
Aladdin meséje a kora középkori Arábiába és Perzsiába, az ismeretlen és egzotikus Kelet világába vezetnek bennünket. Az ezeregyéjszaka meséi közül Aladdiné az egyik legismertebb - olyan népszerű társai vannak, mint Ali baba és Szindbád. Volt Aladdin már nagysikerű rajzfilm, filmadaptáció, bábelőadás és táncelőadás főszereplője is. Nem csoda ez, hiszen témája egy örökzöld vágyálom: az elérhetetlennek tűnő szerelem utáni törekvés. A történetben sorjázó varázslatok, az érdekes helyszínek egy látványos előadásnak adnak kellő alapanyagot: mesebeli világ mesebeli figurákkal.
A Csokonai Színház fontosnak tartja, hogy autentikus népmesei hagyományokból táplálkozó előadások szülessenek. Az elmúlt években így került színre többek között a közép-ázsiai kultúrkör meséiből merítő Talizmán vagy a magyar mesekincset feldolgozó Csillagszemű. A 2011/2012-es évadban a „modern" Momo és a „klasszikus" magyar népmese, a Többsincs királyfi, valamint a keleti Aladdin révén a fél világot bejárjuk.
2012. 02. 02.