Portré
Debreczi Kálmán
Életrajz
Születési adatok: 1955, Kovászna
Tanulmányok: Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely
Beszélt nyelvek: magyar, román
Pályakép:
A sepsiszentgyörgyi színházban játszott szerepei:
1981/82 Cigány – Tamási Áron: Vitéz lélek (r. Tompa Miklós)
1981/82 Felix – Maurer-Conradt: A hideg szív (r. László Károly)
1981/82 Börtönőr – Illés Endre: Vörös és fekete (r. Völgyesi András)
1982/83 Oleg – N. Erdman: Az öngyilkos (r. Seprődi Kiss Attila)
1982/83 Újságárus – Sütő András: Pompás Gedeon élete halála és feltámadása (r. Tompa Miklós)
1982/83 Pompilian – Mihail Sebastian: Lapzárta előtt (r. Seprődi Kiss Attila)
1983/84 Diák – Sylvester Lajos: Gyanú (r. Völgyesi András)
1983/84 Menato – Ruzante: A csapodár madárka (r. Márton Árpád)
1984/85 Lajoska, Kasznár – Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (r. Kovács Levente)
1985/86 Fodor mérnök – Ileana Vulpescu: Férjhez adom az anyámat (r. Seprődi Kiss Attila)
1985/86 Kaczor Dezső – Vörösmarty Mihály-Görgey Gábor: A fátyol titkai (r. László Károly)
1993/94 szereplő – Szellemidézés nagydobbal – vidám zenés műsor
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György