Íme a 16. Színművészeti Egyetemek Fesztiváljának teljes programja.
#színtár16
CSEHOV: JELENETEK
Csehov drámái végtelen kutatásra adnak lehetőséget. Minden újraolvasás új értelmezést, nüanszot, hangnemet fed fel előttünk. Valamint örök kérdéseket: tehetséges-e Nyina, a színésznő? Lehetséges, hogy Mása Dorn lánya? Lehetséges, hogy Irina Csebutikin lánya? Miért nem kéri meg Lopahin Várja kezét? Ez kényszerít bennünket arra, hogy új hangnemeket keressünk, amikor Csehov szövegeivel dolgozunk. A munkánk lényege ma - a tanulmányozás. Ez az előadás egy kísérlet arra, hogy Csehov szövegeit letapogassuk, hogy megpróbáljuk „magunkra húzni” ezeket az embereket, gondolatokat, tragédiákat.
Vizsgaelőadásunkban szaladunk, kiabálunk, szeretünk, vitázunk, nem értünk egyet, egyetértünk, kétségbeesünk, hogy az Irinákkal, Ivanovokkal és Jelenákkal együtt megértsük: mit tegyünk? Hogyan lehetnénk boldogok? Hogyan léphetnénk be abba az új és örömteli életbe, ami Versinyin szerint csak 2-300 év múlva jön el, de mi annyira szeretnénk, ha most történne?
A MATE Rippl-Rónai Művészeti intézet harmadéves színészhallgatóinak vizsgája.
⏰ Március 17. 19:00
🗺 Helyszín: Kelemen László Kamaraszínház
🎬 Rendező: Ilja Bocsarnikovsz
A történet a legtöbb drámakedvelő számára ismert, ám mi történik, ha összesen 5 színész áll rendelkezésünkre? Vajon hogyan ismerhetjük meg mindenki igazát? Hogyan jelenhet meg minden fontos karakter, ha korlátozott számú színész van jelen? És milyen kreatív megoldások tudnak létrejönni a színészhallgatók számára, ha nincs díszlet, és a kellékek száma is minimális? És mit gondolnak erről maguk a színészek? Ezekre és hasonló kérdésekre adnak választ a negyedéves színészhallgatók a Hamletban.
Az Újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves osztályának vizsgaelőadása.
Egy paraszti sorból felemelkedett, jómódú család visszatér a fővárosból szülőfalujába, hogy – jó magyar szokáshoz híven – ott tartsák meg fiuk esküvőjét. A maguk mögött hagyott élet emléke azonban visszadereng, és fenyegető árnyként vetül az eseményekre. A múltból előtörő szálak egyre sűrűbb szövedéket fonnak az ifjú pár, és családjaik köré, megmutatva, hogy előbb utóbb minden szőnyeg alá sepert titok következményekkel jár.
A Színház-és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színművész osztályának bemutatója.
Ruzante „Csapodár madárka” című művének, Peer Krisztián „Hódítás, amivel nem dicsekszel” című átiratát a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatóinak agymenései deformálták.
Pesti Magyar Színiakadémia | Görög dráma | Ruzante „Csapodár madárka”, és Peer Krisztián „Hódítás, amivel nem dicsekszel” átirata | „Szociál-gasztronómiai életjáték egy részben”
Március 21. 18:00 Helyszín: Ruszt József Stúdiószínház Rendező: Kertész Boglárka
Aki politikára gondol az ígéretes cím kapcsán, tévedni fog. A darabban esendő nők és férfiak keresik önmagukat, egymást, persze a történelem jelen pillanatában. Drámával fűszerezve a humort vagy humorral a drámát? Joël Pommerat darabja játék az emberi kapcsolatokra jellemző feloldhatatlan feszültségekről, elterő valóságérzékelésről. Nem szabad kimaradni belőle, mert tanít, gyógyít, mindezt nevettetve.
A két Korea újraegyesítése drámai kaleidoszkóp: az emberek olyan különbözőek, mint a darabokra tört színes szilánkok, amelyek sosem alkotnak egy egészet, furcsa módon mégis kiegészítik egymást. Az előadás az emberi kapcsolatok törékenységét, pillanatnyi intimitásait és az állandó idegenséget ragadja meg abszurd humorú képekben. Az emberi sorsokban nincsenek egyetemes igazságok vagy végleges megoldások. Ahogy a kaleidoszkóp színes mozaikjai is végtelenek, úgy Pommerat szereplői sem találják meg az örök megnyugvást. Az előadás elénk tár kétségbeesést és reményt, majd emlékeztet minket, hogy bár a kapcsolataink néha csupán fénylő szilánkok, mégiscsak az életünk legfontosabb darabkái.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másodéves magiszteri színészosztályának előadása.
Panni Komáromi nagygazda felesége és ezzel a falu első asszonya lesz. A házasság gazdagságot ugyan nyújt neki, de új családja lenézi és hajdani leánypajtásai is elfordulnak tőle. Miska – Panni régi szerelme – váratlanul hazatér a faluba, és felkeresi az asszonyt…
A Színház-és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózai színművész osztályának bemutatója
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” – állítja Pierre Anton. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak, az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek szerintük van értelme, a szabály, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik.
A Nemzeti Dobogó Dráma-és Színházpedagógiai Műhely középiskolás csoportjának előadása.
Hat középiskolás marad késő délután egy tanterembe zárva, telefon nélkül – hiszen azok felcímkézett buborékfóliában vannak a titkárságon A kezdeti ijedség, és a kijutásra tett sikertelen próbálkozások után rövidesen beszélni kezdenek, lassan egymás felé fordulnak. Egy kritikus pillanatban aztán megérkezik a felnőtt segítség… Mindenki hordoz magában valami titkot, feszültséget, véleményt, ami ebben a szorult helyzetben felszínre tör, és hirtelen hét sors, hét lelkivilág, hét ijesztően ismerős karakter rajzolódik ki előttünk, hogy történetükön keresztül közelebb kerüljünk önmagunkhoz.
Az előadás elsődleges célja, hogy rámutasson olyan, a tizenéveseket és fiatal felnőtteket érintő gondokra, amelyeknek feldolgozatlansága, lelkükbe való betokosodása – hosszabb vagy rövidebb úton – különböző függőségek kialakulásához vezethetnek. A darab elsősorban nem a szerhasználatról, sokkal inkább annak melegágyáról: a szeretetlenségről, az önmagunkkal és másokkal folytatott bántalmazó viszonyról, a megnemértettségről és szorongásról szól. Ezekre a problémákra az előadást követő feldolgozó foglalkozáson keressük a megoldást, itt szentelve külön fejezetet az adaptív és maladaptív viselkedésnek, a lehetséges megküzdési módszereknek.
A tudatosságra, önismeretre nevelő, preventív jellegű, kétlépcsős színházi nevelési programot 14 éves kortól ajánljuk.
A Nemzeti Dobogó Dráma-és Színházpedagógiai Műhely középiskolás csoportjának előadása.
Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.
„…Azt hiszem, hogy ebben a darabban a legizgalmasabb az, hogy olyan, általánosságban nem ismert eseményeket tartalmaz az előadás, amellyel tanulmányainkban, illetve az életünk során nem találkozunk, és amelyet mindenképpen érdemes megismerni, megnézni.... Amikor ezt a darabot elkezdtük feldolgozni, meglepődtünk, és a magyar irodalommal foglalkozók is, mert az események 90 százalékát mi sem, és a nézők sem ismerték. Pedig megtörtént, csak mindenki leragadt a tanulmányai során Az ember tragédiájánál.” T. Pataki László
Az is kiderül az előadásból, hogy „Az ember tragédiája” honnan is merít.
Schupp Gabriella, a Színház-és Fillművészeti Egyetem harmadéves drámainstruktor szakos hallgatójának előadása.
A karmester szeretője című monodráma egy szerelmi szenvedélyt, és annak lélektani megnyilvánulásait tárja elénk. Katharina vallomása egy idősebb, családos emberhez fűződő titkos viszonyáról. Az egyszerű, naiv, fiatal rajongó és az ismert művész nem egyenrangú viszonya. Kegyetlen és gátlástalan kitárulkozás, egy nő legmélyebb rejtett titkai. Az előadás provokatív, szókimondó és végtelenül őszinte.
Kovács Gyopár, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves drámainstruktor szakos hallgatójának vizsgaelőadása.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.
Március 18. 17:00
Helyszín: Ruszt József Stúdiószínház
Rendező: Balázs Áron
Művészek írták
Interjúk
Interjúk
