Hírek
Az előadás William Wharton kultikus regénye nyomán született. Wharton regénye a vietnámi háború után jelent meg, de időtlen érvényességgel mesél a háború okozta traumákról, az emlékezés és a felejtés szükségességéről, és arról a mély emberi vágyunkról, hogy valaki akkor is megértsen, ha már beszélni is képtelenek vagyunk.
A dráma két fiú barátságáról szól, a főszereplők, Madárka (Erdős Bálint) és Al (Czüvek Loránd), két fiatal, akik a háború poklából térnek haza, túlélték a kegyetlenségeket, de lelkileg eltérő módon hordozzák a traumát: Madárka álomvilágba menekül, elzárkózik, megszűnik emberként élni; a szintén sérült Al pedig a barátság erejében bízva, kétségbeesetten próbálja visszahozni őt a valóságba. A produkció harmadik szereplője, Perta (Hegyi Kincső), tovább árnyalja az előadást, jelenlétében ez a történet nem csupán egy férfibarátság, hanem az elidegenedés és az identitásvesztés, az őrület és a józan ész közötti lélekhatár drámája.
Gyulay Eszter rendezése mélyen, mégis érzékenyen nyúl ezekhez a témákhoz, és egy olyan világot tár a közönség elé, amely fájdalmasan aktuális – a háború ma is sokak valósága, árnyéka az egész világra rávetül.
Az előadás látványvilágáért Albert Alpár felel, díszlete esztétikailag is ráerősít arra a ridegségre, amely jellemzi a szereplők világát. A jelmezek Pirityi Emese munkáját dicsérik, az előadásban megjelenő figura pedig Raffai Péter tervei alapján készült. A zenei világ megteremtése Marton Róbert munkája.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















